Esettanulmány az álomállásig

Múlt nyáron elvállaltam egy szinte lehetetlen küldetésnek tűnő ügyfelet. Azt mondtam neki az együttműködés kezdetén, hogy egy év nagyon kemény munka következik, amibe bizony erősen bele kell állnia. Nekem is oda kellett tennem magam ebben, hiszen ilyenkor felelős vagyok az ügyfelemért.

Ezért is szoktam átgondolni minden vállalást, mielőtt rábólintok a közös munkára. (És ez az a felelősség, amit a mentori szemlélet eredményez. Ez az, ami a trendekkel kivilágított úton, a marketingstratégiák széles korzóin talán hiányzik.)

Ügyfelem úgy érkezett hozzám, hogy már járt előttem más szakértőknél.

Azonos tanácsokkal távozott: szerezzen képesítéseket, ilyen-olyan papírokat, ha érvényesülni akar. (Megtette... Nagyjából feleslegesen.) Segítők által kapott tippeket, tanácsokat CV-íráshoz, láthatóvá váláshoz, de olyan „eredményeket” ért csak el ezzel, ami a toborzói prekoncepciókat pont, hogy inkább előhívta, nem pedig kíváncsivá, nyitottá tette a HR-eseket. Rengeteg kudarcélmény érte.

Mivel más szakembert már nem tudott megfizetni, korrekten és etikusan megpróbáltam feszegetni a határokat, és fel is hatalmazott engem az együttműködésre.

Mérföldköveink ügyfelem álláskeresése során

Júniusban kezdtünk PRO szintű csomaggal dolgozni.

Én erre már előzőleg készültem, így a program eddigre pontosan összeállt. Menet közben a komfortzónáját feszegettem, erre óriási szükség volt. Ebbe más szakembert sem ekkor, sem előzőleg nem tudott behívni. A konzultációk közti időben is együtt dolgoztunk, e-mailes rendelkezésre állást biztosítottam számára. (Ez volt, van és lesz!) Nyomon is követtem őt.

Nem érdekelt, hogy mit tanult eddig, visszamentünk a startkőhöz, hozzá, az ő értékeihez és motivációihoz.

Ezen rengeteget dolgoztunk. Bő egy hónapos előkészítés után, július végén elkezdett pályázni. Éreztem benne azt az erőt, hogy képes lesz megtenni, éreztem a munkaerőpiaci belépőkártyáin is, hogy hiteles és önazonos, amivel meg tudja szólítani a toborzókat. Nyilván azokra a pozíciókra, amikkel összhangban van.

Augusztus első napjaiban be is hívták olyan interjúkra: pontosan olyanokra, amilyenekre vágyott.

(Nyilván, visszautasítást is kapott, ez ilyenkor törvényszerű.) Viszont ott volt két interjúval két héten belül, amiből az egyiket ajánlat követte!

A szféra stimmel. A munkakör stimmel. A munkarend stimmel. A cég földrajzi elhelyezkedése stimmel. Minden motivációnak, emellett az értékrendjének is megfelel. Rázott a hideg, ahogy olvastam az üzenetét.

Még nem volt vége a nyárnak, de ő már aláírt egy szerződést.

Az első siker megvan..., sok munka áll még persze előtte is, hiszen most kezdte meg a próbaidejét, és ebben ilyenkor még vannak kérdések, van mit tanulni, tapasztalni. De!

A tudatos és önmagába befektetni kívánó ügyfél mindig sikeres lesz, ezt én magam garantálom.

Mert amit én teszek bele, ott ez adott..., amit kihozok az ügyfélből, vagy ki tudok hozni belőle, ahhoz már ő is kell: az ő szándéka, az ő motivációja. Ügyfelelem ezzel tisztában is volt. Neki arra volt szüksége, amit én mutattam neki korábban: posztokban, esettanulmányokban, előzetes beszélgetésben. Ez vezetett egy teljesíthetetlennek látszó küldetésből néhány hét alatt eredményre, az uborkaszezon közepén.

Hasonló szolgáltatást végzőknél hiába járt már, kudarcot kudarc követett, nem volt előrelépés.

Az álomállás felé való haladás helyett inkább erőteljesen visszacsúszott...

Komplex személyiségfejlődést én nem tudok okozni. Ám amit be tudok indítani, azt megteszem. Indítókulcsot tudok adni, többfélét is.

Hogyan mérem az eredményt? Az együttműködést?

Látom, hogy az ügyfél honnan hova jutott. Így azt is, hogy azóta is közös sikertörténetet ír a munkáltatójával.
Végigveszem azokat a kisebb és nagyobb lépéseket, amelyeket megtett.
Sprintekben dolgozunk, de itt most nagyon kevés sprint nagyon sok energiát igényelt: mégis meghozta a gyümölcsét.
Online is lehet együttműködni, bár már várom a személyes találkozó hatását.

Köszönöm az ügyfelemnek, hogy engem bízott meg ezzel, hiszen nekem is izgalmas azt látni, hogy mi az, amit ő maga megtesz, és mik azok a pontok, amiket én tudok megmozgatni a képességeimből, tudásomból és eddigi tapasztalataimból.

Ez egyetlen esettanulmány, de a siker mindennapos. És nemcsak az álláskeresés terén, hanem márkaépítésben, vállalkozásban vagy a hozzám kiszervezett toborzásban is.

Ám ilyen eredmények csak akkor érhetők el, ha nem konzervdobozos megoldásban gondolkozunk és nem alakul mindez pl. egy webinárrá. Igen, meg kell mozgatni sok energiát, tudást, tapasztalatot, és minél szélesebb körűt. De szerencsére ez is megvan. Nem egy év, de nem is 10 év volt összeszedni.

5 éve még nem mertem volna vállalni ezt az ügyfelet. És azért gondolom át a mai napig, kikre mondok igent, hiszen úgy etikus foglalkozni egy ügyféllel, hogy tudjuk, nem visszahúzzuk, hanem előrefelé, a céljai elérése felé, a sikerei felé mozdítjuk őt.

TEDD MAGAD LÁTHATÓVÁ!